-
Elkóborló kéz
Datum: 19.10.2019, Kategorien: Inzest / Tabu Autor: robinmuller
... tettem? Biztos hogy Mark ezt mondaná. Miért nem állítottam meg ha nem tetszett? Úgyhogy nem mondtam semmit. A szokott módon iskolába indultam. ** MARK ** Remegtem mire a szobámba értem. Mit csináltam? Miért érintettem meg a húgomat? Nem tudom. Tv-t néztem, de nem igazán néztem. Inkább álmodoztam. Annyira szégyellem magam! Soha többé…! Egyszeri kilengés volt! Péntek este Amy-hez eljött az egyik barátnője. Minden alkalommal amikor meghallottam a nevetésüket arra gondoltam hogy rajtam nevetnek. Szombaton átmentem egy barátomhoz. Pár ital, egy kis játékkonzolozás...igyekeztem elfelejteni azt az ostoba pillanatot. Vasárnap este újra anya és Amy közt találtam magam a kanapén. Viselkedj rendesen! - mondtam magamnak. Így is tettem. Fél 11-ig ültünk ott. Amy még a vállamnak is dőlt néha. A csütörtök csak egyszeri alkalom volt. Minden visszatért a régi kerékvágásba. De miért nem állított meg? 10.30-kor kezdődött a híradó. Átkaroltam Amy vállát. Semmi különleges. De olyan jó volt a múltkor. Csak még egyszer! Lassan a mellére csúsztattam a kezem. Éreztem hogy gyorsul a légzése. Nem tiltakozott, úgyhogy nagy levegőt vettem és néhányszor finoman megszorítottam a puha halmot. Megcirógattam az ujjammal és még a melltartóján és pólóján keresztül is éreztem a merev mellbimbót. Talán élvezi. Meg sem próbált megállítani. A híradó véget ért és apa kikapcsolta a tv-t. - Lefekvés! - jelentette be. A szobámba visszatérve el sem hittem hogy újra megtörtént. ...
... Abba kell ezt hagynom! Amy a húgom. Szinte még gyerek. Az én kis hugicám. Rá gondoltam miközben maszturbáltam. ** AMY ** A hét java részében a gondolataim ködben úsztak. Mark kétszer is megfogta a mellemet a pólómon keresztül. Miért? A következő péntek volt a legközelebbi alkalom amikor együtt ültünk a tv elé. Anya nem volt otthon, apa pedig maradt a fotelnél, úgyhogy a kanapé csak a kettőnké volt. A tíz órakor kezdődő film előtt bementem a szobámba átöltözni a majdani lefekvéshez. Hosszú póló, bugyi...de melltartó nem. Csak a kíváncsiság kedvéért. Mark a szokásos póló-boxer kombinációjában jelent meg. Leültünk. Az este kicsit melegebb volt a korábbiaknál, ezért nem kellett pokróc. Nem sokkal a film kezdete után Mark átkarolt. Rövid időn belül megindult a keze. A szokott helyre érve gyengéden megfogott, majd úgy rántotta vissza a kezét mintha áramütés érte volna. Bizony kedves bátyám! Nincs melltartó. Újra megfogott és játszani kezdett a mellbimbómmal. Sokkal jobban érezhetett mint melltartóval. Vajon merevedése van? Legalább húsz percig tapogatott, amikor anya hazajött és véget vetett Mark játékának. Leült hozzánk és beszélgetni kezdett. A film után lefeküdtünk. Mark-ra gondolva elégítettem ki magam. Másnap a reggeli csevegésnél lenyűgözött hogy mennyire képesek az emberek úgy tenni mintha minden normális lenne. - Van valami terved mára? - kérdeztem Mark-tól. - Különösebben nincs. Néhány barátommal találkozom. Neked? - Nagyjából ugyanez. Este itthon ...