Fordulópont - Sexgeschichten

Fordulópont

... felém. Azt sugdossák az iskolában, hogy egyszer megvert egy lányt, mert olyan jelzővel illette, ami nagyon nem tetszett neki. Pedig én is hallottam, de még is kimondtam, szám gyorsabb volt, mint az agyam és úgy hiszem én leszek a következő. Lesz egy jó nagy monoklim. Nagyon megijedek tőle. Még annyit se tudtam mondani, hogy: „Bocsi, nem úgy gondoltam!”

Hirtelen hangosan nevetni kezd.

- Szóval te is hallottad, hogy megvertem valaki? – és csak nevet tovább – Akkor jól csináltam, én terjesztem a hírt, csak, hogy még elrettentőbb képet alkossanak rólam. Nyugi, soha senkit se bántottam, de pszt, ezt se mond el senkinek, ártana a jó híremnek. – kis szünetet tart, majd folytatja - Őszinte vagy, nem félsz kimondani, amit gondolsz, ez tetszik! Gyere velünk bulizni! Szegj meg pár szabályt, élj egy kicsit, ne légy ilyen mufurc!

- Nem vagyok egy bulizós csaj, de ezt biztosan te is észrevetted.

- Biztosan? Pedig oltárit fogunk bulizni, már rég kiválasztottuk a helyeket, meg van szervezve az egész éjszaka.

- Nem, nem tudnám megtenni!

- Ahogy akarod! De akkor legalább fedezz, Kareszbá tuti szimatolni fog utánam.

Valaki halkan kopog az ajtón.

- Megjöttek a csajok! Ők is gyorsan elkészültek.

Ajtót nyit és a résen kikukucskál, majd tovább nyitja az ajtót.

- Gyorsan, gyertek be, de csak halkan!

Ekkor a fél osztálya beviharzik az ajtón, heten nyolcan, számolni se bírom, hogy hányan.

- Könnyen idejutottatok? – szegezi neki a kérdést az első lánynak.

- Eddig ...

... nem volt gond, van egy hátsó lépcső, azon jöttünk le. De Kareszbá, a recepciónál üldögél, ott nem jutunk ki.

- A francba, azt hittem, ha elég gyorsak leszünk, még előtte elkészülünk és ki tudunk szökni. Egyre agyafúrtabb az ofő, nehéz lesz kijátszani. Esetleg más kijárat?

- Ablak? - veti fel valaki a lehetőséget.

- Nem vagyunk túl magasan, kifele még jó lenne, de hogy jutunk vissza? – érvel Amanda – Más ötlet?

- Nem tudom, nem ismerem a helyet és ilyen ruhában, ha meglát valamelyik tanár, biztos a lebukás. – próbálkozik egy másik lány.

- Itt a megoldás előttünk, van egy emberünk, aki feltűnés nélkül mozoghat. - a mondat végén rám néz Amanda.

- Nem fog beköpni minket?

- Nyugi, nem fog, vagy ha még is, megérzi az öklöm ízét. – persze mindenki rám nézett, így csak én látom, ahogy Amanda rám kacsint és mosolyog. Így vezeti meg a saját barátnőit is.

Riadt arcot vágva próbálok kitalálni valamit. Meg is van!

- Kiürítési terv!

- Mi van? – kérdezi valaki a tömegből.

- Kiürítési terv. Minden szobában van az ajtón felragasztva, ha vészhelyzet van, akkor tudja mindenki a legrövidebb kivezető utat.

- Te egy zseni vagy! - kiált fel Amanda örömében. De akkor is le kell ellenőrizni a kiutat.

- Nyugi megteszem.

Kifele menet letépem az ajtóról a tervet és már a folyosón keresem a kiutat. Gyorsan meg is találom a vészkijáratot, egy hátsó sötét utcára nyílik, de pár méter után már látszik a forgalom. Gyorsan elsiettem még a recepcióhoz, hogy tényleg ott ...